Sziasztok!
Ha hiszitek, ha nem, elég sokáig nem szerettem az Opelt. Nem kell fújolni, mert mára ezt teljesen kinőttem :)
Középsuli befejezése után elmentem kőműves mellé dolgozni, és ekkor kerültem először közeli kapcsolatba egy E Kadettal (meg kell jegyeznem, hogy egy D Kadett-ot már vezettem korábban, de csak 1x volt hozzá szerencsém, és az is kb. 10 percig tartott, de még így is megbizsergetett).
Mivel minden nap én vezettem, kezdtem megszeretni. Először is feltűnt, hogy mennyre egyszerű és emberközpontú. A kőművessel hamar elváltunk egymástól, mert visszament Németországba melózni.
Sebaj, mondtam, pénzem van, irány az autóshirdetések, veszek magamnak valami szépet. Sokkmindent nézegettem. Ford Fiesta XR2, Ford Escort XR3, 1-2 japán csodát. A Fordokról lecsúsztam, pár perccel, de lényeg, hogy nem lett az enyém. Szomorúan mentem hazafelé, mert elég sokat sétáltam kereskedőről kereskedőre, rengeteget telefonálgattam, de mindez hiába. Hazafelé aztán, a vonaton, lenyúlták a pénzemet a kabátomból. Olyan ideges én még életemben nem voltam, mint akkor. Akkori barátnőm próbált vigasztalni, de hiába. Este aztán kaptam egy hívást, hogy van egy 2.0 GSI, olcsón megkapom, mert kell a pénz a srácnak. Ez nagyon szíven ütött. Majd elsírtam magam. Bőven belefért volna.
Beletörődve a sorsomba, elkezdtem megint gyűjtögetni. Aztán jött a katonaság, pénz ugrott. Honvédség után rögtön elmentem dolgozni. Bejelentett munkahely, nem túl sok lóvé. Viszont közel kerültem az internethez, és el kezdtem keresgetni rajta. Rengeteget olvastam a Kadettokról. Egyre jobban kezdett tetszeni. Gyűjtögettem a képeket róla, és nyálcsorgatva nézegettem a számítógépemen.
Történt pár dolog a családban, melynek hatására beérett a fejem, na de nem teljesen.
Megunva apámmal való folytonos civakodást a Trabantunkon, elhatároztam magam ismét, hogy veszek egy saját autót.
Egy kollégám, látta 1x, hogy egy Kadett-ot nézek a neten, aztán még egyet, meg még egyet. Ekkor szólt nekem, hogy az egyik haverja most adja el az övét, és ha megnézném, szívesen összehoz nekünk egy találkát, sőt még olcsóbban is odaadja.
Megbeszéltük a találkát, és amikor megpillantottam, nos azt hiszem beigazolódott, hogy létezik szerelem első látásra ?
Az autó szinte majdnem gyári állapotában ott állt, én meg fülig érő mosollyal nézegettem. Aztán mentünk egy próbakört. El sem tudom mondani mennyire boldog voltam. Megbeszéltem a sráccal, hogy következő fizunál meg lesz a teljes pénz, és akkor tutira el is viszem. A srác fogta az ELADÓ feliratú papírt, és le is szedte az ablakról.
Boldogan könyveltem el, hogy lesz egy Kadett-om.
2004.04.04-én vettem meg életem első saját autóját.
Az autó adatai:
Neve: nincs, mindig becézgetem, Opelkámnak hívom leggyakrabban
Típus: Kadett E 1.3S
Gyártási év: 1987
Teljesítmény: 55KW (75LE)
Vétel után irány a haverom, megmutatni a gépet. Akkor egész pontosan így nézett ki az autó:
Szüleim még egy tortát is vettek nekem erre az alkalomra. Ez azért nagyon jól esett, még a szemem is könnyes lett.
Apósom, aki lakatos, teljes mértékben le akart beszélni erről a vételről, mondván, hogy egy öreg autó (17éves volt), tuti szét van rohadva, tele hibával. Mikor meglátta, megváltoztatta az állítását, és csak annyit kérdezett, hogy elcseréltem egy 10évesre? Ez az ő nyelvén azt jelenti, hogy patika az autó. Ami azt illeti kevés kasztni hiba volt rajta. Irány egy lakatos (após tele volt melóval, sajna), meg egy fényező. Sajna mind a kettővel teljesen mellé nyúltam, jó kis tanuló pénz volt.
A fényező nem tudott fogadni, nekem meg kell az autó egy hosszú útra. Időközben vettem rá egy BBS alufelnit 14”-osat, Yokohama gumikkal. Mikor aztán elkészült az autó, ilyen lett:
Ekkor még bosszantott, hogy csúnyán pattog le a festék a lökösökről, no meg az első nem is tetszett, így azt lecseréltem, és kerestem egy másik (sajnos szintén egy elfuserált, kókány) fényezőt.
Nagyon boldog voltam, de aztán jött egy újabb bibi. A jobb hátsó kerekem beleért a sárvédő ívbe. Mivel az ívek cserélve voltak, a fényezés új volt, a kerekeknek menniük kellett, gumistul, mert azok, meg mint kiderült, kicsit ki voltak fékezve egy helyen, így kicsit rázott nagyobb sebességnél. Ekkor vettem egy gyári felnit, és rá vadi új Falken gumikat 185/60-asakat.
Valahol az előzmények között tettem bele egy kék műszerfal világítást is, met ez nagyon megtetszett.
Ez után jött a láz, hogy egy sport dobot tegyek az autóra. Szerváltam is egyet egy Astra-ról, egy jó barátomtól. Ebben az állapotban sajna csak egy kép készült a gépről. De ez a kedvencem jelenleg.
Aztán újból jöttek a rozsdák. Hátsó kerék ívek, meg a két küszöb. Ezt már após cserélte, és még jó, hogy rá hallgattam, miszerint, ha már úgyis alatta vagyunk, akkor nézzük át a gépet teljesen. Nem túl sok hibát találtunk, de mindent kijavítottunk.
Sajnos fényezés után egy darab kép készült róla, és az is már sötétben.
A sportdobot sajna le kellett vennem róla, mert a vonóhorogtól nem igazán fér el :(
2006. december elején elgurultam vele a szerelőmhöz, és elpanaszoltam neki, mik a bajaim a géppel. Ekkor lett két kerékcsapágy csere, fékcső csere mindenhol, gátlók felújítása és kikeményítése, kuplung szerkezet csere, no és egy teljes motorgenerál. Nem kis pénzt hagytam ott.
Tervezem a műszerfal cseréjét egy fordulatszámmérősre, a váltógomb cseréjét, valami szépre, a kormány cseréjét, mert ez nem igazán tetszik, de azért szívesen tekergetem, ?, ködlámpákat előre a lökösbevalókat, meg hátulra is hasonlót, mint ami a GSI-s lökősben van, és ezzel egyidőben a bal hátsó lámpát is tolatólámpásra, no meg 1-2 apróságot.
1x talán lesz annyi pénzem, hogy legyen egy GSI-m, de lehet, hogy ezt az autót sosem adom el.
Különleges dátum számomra a mai (2009.01.04.), egy korzsak zárult le bennem. Szándékommal ellentétben, -pénzügyi okok miatt- el kellett adnom a Kadett-omat...
Minden Kedves Klubtagnak, és azoknak akik segítettek a Kadett-om szerelgetésében, javítgatásában, vagy épp csak jó tanácsot adtak nagyon hálás vagyok, és köszönök mindent.
Ha felépül a házumk, és kicsit helyreállok anyagilag, akkor azt hiszem, hogy egy kicsit erősebb Kadett-al visszatérek a klub aktív tagjai közé.
Addig is tovább szerkesztgetem az oldalt, ha a többség benne van.
De amíg ez eljön, addig egy Astra G 1.6 16V boldog tulajdonosa próbálok lenni. Remélem lesz annyi örömöm benne, mint a Kadett-ban, bár azt az örömöt nem hiszem, hogy pótolni tudja majd...
Üdvözlettel, Tomi
