Sziasztok !

Hol is kezdjem? Első találkozásom az Opelekkel Győrben történt.Az akkori barátnőmmel sokat nyaraltunk ott és az unokatestvérének volt egy 2.3D A Omegája(23YD)! A nyaralás idejére megkaptuk, hogy helyben elrohangáljunk vele.
Az első napon beleszerettem, alig akartam belőle kiszállni. Aztán hazajöttünk és visszaültem az első saját autómba, ami egy 1.6-os 1982-es kombi Passat volt. Mintha az S600-ból a Trabantba ültem volna. Akkor még nem fertőződtem meg az Opelekkel, de gyakran eszembe jutottak az Omegás élmények.
Aztán az egyik barátom vett egy Astrát, egy másik Calibrát, keresztapám Asconát stb. Én pedig szépen sorban az összeset elkértem egy körre, és akkor rádöbbentem, hogy nekem mindegy milyen Opelbe ülök, én azt imádom!
Apám akkor találta ki, hogy vesz egy nagy autót magának, több se kellett. Rábeszéltem nagy nehezen egy B Omegára. Azóta ő is megbolondult és most egy B2000 Omegán töri a fejét ( már nem, nála is válság van :) ).
A Passatot eladtam és az Omegát használtam én is, kb. 1 évig. Aztán rájöttem, hogy nekem kell egy saját autó, amit lehet faragni és megy is (az Omegában az alap 2.0 8V motor(X20SE) van, finoman szólva is gyengécske)!
Elkezdtem autót keresgetni, majdnem mindegy volt, hogy mit, csak erősebb legyen és Opel!
Aztán apám egyik haverja szólt, hogy eladná a Kadett GSi-jét (20SEH) ami már 18 éve nála van. Elmentem megnézni, emlékeimben egy nagyon szép megvigyázott autó volt, a valóságban közben a fia használta és jól lerúgta, de nagyon olcsón adta és tudtam, hogy ezt nem fogom sajnálni ha bele kell tolni a flexkorongot.
Aztán elkezdődött a felújítása, átalakítása, éjjel-nappal dolgoztam, hogy meg legyen csinálva. Eljutottam odáig, hogy ráköltöttem egy vagon pénzt, teljeskörűen fel lett újítva a motor, a futómű, a fékek, a váltó, a karosszéria és közben persze átalakítások is történtek.
Aztán már csak a fényezés és a 'csicsa' lett volna hátra amikor elvették a jogsimat, mert kissé be voltam mákolva. Nem vagyok rá büszke, de hát ez van. Akkor sokat állt az autó, pár hónapja álltunk neki megint, már kész a fényezés, most kezdjük összerakni. Még sokára lesz kész, sok cucc hiányzik hozzá, de ha kész lesz, szerintem el fogom felejteni a sok bosszúságot.

És itt vannak a képek:

És ilyen lett, amikor kész lett:

Az autó nagyrészt elkészült 2009 decemberére és ennek rendkívül örültem. Szinte minden fel lett rajta újítva és ez meg is látszott. Problémamentesen üzemelt, nagyon szerettem. Került bele hifi, sportülések előre és tervben volt egy teljes kárpitozás, elektromos szervó meg még rengeteg minden, amire már nem emlékszem és sajnos sosem került bele.
2011 február 22-én este kimentem a közeli benzinkútra Siklósra, ahol általában összefutottam a hozzám hasonlóan autóbuzi haverokkal. Nagyon hideg volt, nem jött ki senki. Már épp' gondolkodtam, hogy elindulok haza mikor befutott Bandi barátom. Beszéltünk pár szót, aztán mondta, hogy vigyem egy karikát, mert sosem ült még az autóban. Nem kellett kétszer mondani, beültünk a kocsiba, aztán elindultunk a közeli Harkányba "menni egy kört".
Mikor megtettük a karikát, indultunk vissza Siklósra. Elhagytuk a Harkány táblát, kiértünk a "prérire", ez nem lakott terület, se közvilágítás, se semmi. Igazi sötét éjszaka volt, se csillagok, se Hold.
Jött szembe egy motoros, különösebben nem foglalkoztam vele, nálunk kemények a horgászok, télen is motorral mennek le a tóra. :) Aztán egy pillanat alatt odaért és átjött az én sávomba. Az ütközést nem lehetett elkerülni, ő 160-al jött, én 90 körül mentem. Csúnya dolog volt, ő elhunyt, én kórházban feküdtem súlyos sérülésekkel.
Az autó menthetetlenül összetört, alig maradt belőle használható dolog. A váltó csavarostul szakadt ki a helyéről, 20 méterre feküdt az autótól. A blokk megrepedt, az akksi felrobbant és még sorolhatnám. Úgy nézett ki, mintha egy teherautóval mentem volna össze. Így ért véget a GSi története nálam.
Nagyon sajnálom, imádtam ezt az autót. Olyan állapotban volt, hogy bármikor el mertem volna indulni vele Kínába is. Magával vitt egy darabot az "autóbuzériámból", amit sosem kapok vissza.
2011 júniusára már nagyjából rendbe jöttem, szerencsére gyorsan gyógyultam. Béreltem egy teherautót és elmentünk a dunaújvárosi Kadett Klub találkozóra, a sok megmentett alkatrésszel a raktérben.
Szerencsére a nagy részét elvitték, nem kellett mementóként nézegetnem. A találkozón elég sok D Kadett volt és sokat nézegettem őket. Lassan megérett bennem a gondolat, hogy egy D-t be kéne szerezni.
Ott ezt többekkel meg is osztottam és milyen jól tettem.
Eljutott a híre Albert-hez, aki a Tagok oldalon az első sorban található. Megkeresett és felajánlotta a szépen rendberakott GTE-t. Nagyon megörültem az ajánlatnak, megbeszéltük a részleteket és 2 hét múlva már nálam volt az autó.

Azóta a GTE-vel gyűrjük egymást, sokmindent csináltam rajta már, meg sok dolog még vissza van, de remélem, hogy hamarosan összeáll. Ez is szép lesz, jó lesz. Legalábbis remélem. :)

Üdv, Lomha 8v