3. Üzemanyag ellátás
3.1. Karburátor
3.2. Üzemanyag-szivattyú
3.3. Benzinbefecskendezés
3.4. A vezérlés nélküli katalizátor utólagos felszerelése
3.5. Karbantartás
3.1. Karburátor
3.1.1 A karburátor működése
3.1.2 A karburátor szét- és összeszerelése
3.1.3 A karburátor kipróbálása és beállítása a motoron
3.1.4 A motorról leszerelt karburátor vizsgálata és beállítása
3.1.1 A karburátor működése
Kiegészítő berendezések
Első fokozat
Második fokozat
Fő adagolóberendezés
Üresjárat
Részterhelés
Dúsítás részterheléskor
Átmenet a II. fokozatba
Teljes terhelés
Gyorsítószivattyú
A karburátorban képezzük az elégetendő üzemanyag-levegő keveréket. A motor hengereibe beszívott levegő által létesített levegőáram átszívja az üzemanyagot a karburátor fúvókáin. A PIERBURG 2E3, esetleg a JIKOV 28-30 LEKR típusú karburátos esőáramú, kétfokozatú, kis szerkezeti magasságú. A 20 mm torokátmérőjű első fokozatot a gázpedál vezérli, a 24 mm torokátmérőjű második fokozatot a motor terhelése szerinti vákuum vezérli automatikusan. A karburátor a karburátorházból, a karburátorfedélből és a szivatóból áll(47. ábra).
A karburátor fő részei:
3 szabályozócsavar; 5 benzingőz-leválasztó; 7 az alapjárati fúvóka mágnesszelepe; 12 levegőcsappantyú; 17 dúsítócső; 27 úszóház-légtelenítő cső; 29 üzemanyag-bevezetés a szűrővel; 49 a fojtószelep ütközőcsavarja; 50 a fojtószelep szegmense; 51 az I. fokozat fojtószelep-ütközője; 55 a II. fokozat fojtószelep-működtetője; 59 szivatófedél; 60 szivatókar; 74 Pulldown dob; 85 termoszelep
A karburátor szivatója automatikus. A karburátor fő részei alumíniumötvözetből készülnek. A karburátor a szívógyűjtőcső felől könnyen hozzáférhető három csavarral van rözgítve. A karburátor döntő módon befolyásolja a motor gazdaságos üzemelését és a káros anyagok kibocsátására vonatkozó előírások betartását. Az üzemanyag-rendszer vázlatát a 48.a-c ábrán.
Üzemanyagellátó-berendezés 1992. decemberig:
1 üzemanyag-szuro; 2 üzemanyag-szivattyú; 3 összekötotömlő; 4 karburátor; 5 üzemanyagvisszafolyó tömlő és cső; 6 üzemanyag-tartály; 7, 9, 10, 12 légtelenítőtömlő; 8 üzemanyagtartálytorok; 11 összekötőtömlő; 13 üzemanyag-vezető cső A elosztó B elosztók az EGB eloírásának teljesítésére Ha JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyú van felszerelve, az üzemanyag-szuro annak tartozéka.
Üzemanyagellátó-berendezés 1993. januártól (karburátorral ellátott motor):
1 üzemanyag-szuro; 2 üzemanyag-szivattyú; 3 összekötotömlo; 4 karburátor; 5 üzemanyagvisszafolyó tömlo és cso; 6 üzemanyag-tartály; 7 kiegyenlítotartály; 8, 10, 12 légtelenítotömlo; 9 üzemanyagtartály-torok; 13 üzemanyag-vezeto cso
Üzemanyagellátó-berendezés (benzin-befecskendezovel ellátott motor):
1 üzemanyag-visszafolyó tömlo és cso;
2 üzemanyag-vezeto tömlo és cso;
3 befecskendezoegység;
4 üzemanyag-szivattyú;
5 üzemanyagtartály;
6, 8 légtelenítotömlo;
7 kiegyenlítotartály;
9 üzemanyagtartály-torok;
10 összekötotömlo;
11 légtelenítotömlo és cso;
12 üzemanyag-szuro;
13 aktívszénnel telt tartály
Megjegyzés: Ha az
üzemanyag-vezeto cso a sebességváltómu feletti térben szabadon van elhelyezve, a
gyártómu ajánlja a rögzítését megfelelo tartóval a termosztátház tedejének alsó
csavarja alá.
A káros anyagok kibocsátására vonatkozó előírások, a kis üzemanyag-fogyasztás és a karburátor megbízható működése megkövetelik a karburátornak kiegészítőberendezésekkel való ellátását. Az alapjárati fúvóka mágnesszelepe a gyújtás kikapcsolt állapotában bezárja az alapjárati keverékcsatornát, így megakadályozza a motor öngyulladását.
A benzingőz-leválasztó(49. ábra) visszaereszti az üzemanyagtartályba a nagy hőmérsékleten vagy a forró motor leállítása után fejlődő benzingőzt. A beszívott levegő előmelegítője a beszívott levegő hőmérsékletének függvényében a hőkapcsoló kinyitja vagy bezárja a kipufogó-gyűjtőcső felől áramló meleg levegő áramlását.
Benzingoz-leválasztó:
A az üzemanyag-bevezetése a szivattyútól; B kivezetés az üzemanyag-tartályba; C kivezetés a karburátorba; D golyósszelep; E szuro
A karburátor működése úszóház(50. ábra) Az üzemanyag a fedélbe, majd onnan a finomszűrőn és az úszószelepen keresztül az úszóházba kerül. Az üzemanyagszint magasságát egy nem állítható úszó biztosítja, amely az előírt szintmagasság elérésekor bezárja a tűszelepet. A motor járása közbeni üzemanyag-fogyasztás hatására a benzinszint az úszóval együtt süllyed, ez szabaddá teszi a tűszelepet, amely beereszti az üzemanyagot. Az úszóházban a benzin szint magassága és a felette levő levegőnyomás befolyásolja a karburátor működését. Ezért az úszóház légtelenítve van a légtelenítőcsövön keresztül a karburátor bemeneti torka felé s a levegőszűrő két furatán keresztül a karburátor feletti tér felé. így kiegyenlítődik az úszóház és a levegőszűrő közötti nyomás, hogy a levegőszűrő-betét fokozatos elszennyeződése ne befolyásolja kedvezőtlenül az üzemanyag-fogyasztást.
Az üzemanyag úszóházba áramlásának szabályozása:
28 tüszelep; 29 üzemanyag-csatlakozó szürovel; 31 úszófelfüggeszto tengely; 32 úszó
Fő adagolóegységgel, üresjárati rendszerrel, szivatóval, részterhelés-dúsítóval és gyorsítószivattyúval rendelkezik. Az első fokozat biztosítja a keveréket a motor indításához, üresjáratban, gázadáskor és a motor jelentős terhelése esetén. Az első fokozat fojtószelepét a gázpedál mechanikailag működteti.
Fő adagolóegységgel, átmeneti egységgel és dúsítóval rendelkezik. A második fokozat a motor nagyobb terhelése esetén működik a fokozat fojtószelepét az első és a második fokozat diffúzorában keletkező nyomáskülönbség működteti az első fokozat fojtószelepének félig nyitott állapotában, a mechanikai szabaddátétel után.
Fő adagolóberendezés (51. ábra)
Mindkét fokozatnak megvan a maga adagolóberendezése. Az üzemanyag az úszóházból a főfúvókán keresztül az porlasztócső be kerül, ahol a fő levegőfúvókán keresztül beszívott levegővel keveredik. Az üzemanyag-levegőkeveréket a levegőáramlás magával ragadja.
A karburátor vázlata:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 2 keverékkimenet az alapjárat részére; 3 szabályozócsavar; 4 az I. fokozat átmeneti rése; 7 az alapjáratj fúvóka mágnesszelepe; 8 karburátortest; 9 a karburátor fedéltömítése; 10 karburátorfedél; 11 az I. fokozat Iégtorka; 12 levegocsappantyú; 13 kombinált alapjárati fúvóka; 14 az I. fokozat emulzióscsöve; 15 a II. fokozat emulzióscsöve; 17 dúsítócso; 18 a II. fokozat átmeneti részének üzemanyag-hozzávezeto csöve; 19 a II. fokozat Iégtorka; 20 a II. fokozat átmeneti részének levegofúvókája; 21 a II. fokozat átmeneti rése; 23 a II. fokozat fojtószelepe; 24 a II. fokozat átmeneti fúvókája; 25 a II. fokozat fofúvókája; 26 az I. fokozat fofúvókája; 83 dúsítófúvóka
Az üresjárati keverék képzése az I. fokozatban történik. Az üzemanyag az 1. fokozat főfúvókája után, egy csatornán keresztül, az alapjárati fúvókán át az üresjárati emulziós csőbe jut. Innen az üzemanyag-levegőkeverék egy csatornán, a nyitott üresjárati mágnesszelepen, az I. fokozat átmeneti résén kereszült az üresjárati keverék kimeneti nyílásához jut. A nyílás áramlási keresztmetszete a keverékszabályozó csavarral állítható. A nyílás torkolata az I. fokozat fojtószelepének éle alatt van. Az átmeneti résen keresztül, a fojtószelep mellett levegő áramlik, amely a kiáramló üzemanyagkeverékkel keveredik. Az I. fokozat fojtószelepének kinyílásakor fokozatosan csökken a vákuum az üresjárati keverék kimeneti nyílásának tokolatánál, ugyanakkor az átmeneti résnél növekszik, mivel a fojtószelep éle a közelébe kerül. Ezért erre mind több üzemanyag jut ki (l. a 53. ábra baloldali részén).
Üresjárat:
2 alapjárati keverékbeömlés; 4 az I. fokozat átmeneti rése; 7 az alapjárati fúvóka mágnesszelepe; 13 alapjárati fúvóka; 26 az I. fokozat fofúvókája; 49 fojtószelep-ütközőcsavar; 51 fojtószelep-ütköző; 52 szabályozócsavar; 61 lépcsőstárcsa
Részterhelés (az 53. ábra jobb oldali része)
A fojtószelep további nyitásakor a karburátorba több levegő áramlik, ezért a porlasztóban levő fő adagolórendszer torkolatánál növekszik a vákuum, és az üzemanyagkeverék erre áramlik. A fojtószelep fokozatos nyitásával az alapjárati rendszeren keresztül mind kevesebb keverék áramlik, mígnem teljesen megszűnik az áramlás. Az összes üzemanyag a fő adagolórendszeren keresztül jut a motorba.
Átmenet az I. fokozatra és részterhelés
baloldali ábra: átmenet az I. fokozatra;
jobb oldali ábra: részterhelés:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 2 az alapjárati keverék beömlés; 4 az I. fokozat átmeneti rése; 7 az alapjárati fúvóka mágnesszelepe; 11 az 1. fokozat porlasztócsöve; 13 az alapjárat emulzióscsöve; 14 az I. fokozat emulzióscsöve; 26 az I. fokozat fofúvókája
Dúsítás részterheléskor (54. ábra)
A keverékdúsítást a karburátor I. fokozatában a dúsító teszi lehetővé, amelyet a fojtószelep alatt a szívócsőben keletkező vákuum működtet. Nagy vákuum esetén a (37) nyomórugó ereje a (38) membrán mindkét oldalán levő nyomás különbségével kiegyenlítődik és a dúsítószelep bezáródik. A fojtószelep további nyitásakor csökken a vákuum a fojtószelep alatti térben, és a rugó kinyitja a dúsítószelepet. További üzemanyag kezd áramlani a csatornából a (83) dúsítófúvókán keresztül az porlasztócsőbe. Itt fő adagolórendszer üzemanyagával együtt olyan üzemanyagkeveréket alakít ki, amely a szívócsőbe kerül.
Dúsítás részterheléskor:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 11 az I. fokozat Iégtorka; 14 az I fokozat emulzióscsöve; 26 az I. fokozat fofúvókája; 35 dúsítószelep; 37 rugó; 38 membrán; 83 dúsítófúvóka
Átmenet a II. fokozatba (55. ábra)
A II. fokozat fojtószelep automatikusan nyílik az I. és a II. fokozat diffúzorában keletkező vákuum függvényében, az I. fokozat fojtószelepének kellően nyitott állapotában. Az I. fokozat fojtószelepének záródásakor a II. fokozat fojtószelepe bütykök által mechanikusan záródik. A fő adagolórendszernek a kezdetbeni kiegyenlítésére szolgál a II. fokozat átmeneti rendszere. Az üzemanyag az úszóházból a II. fokozat (24) átmeneti fúvókáján keresztül a (18) üzemanyag-hozzávezető csőbe jut, ahol a (20) levegőfúvókán átszívott levegővel keveredik. Az üzemanyagkeverék a (21) átmeneti résen keresztül a karburátortokba jut akkor, amikor a legnagyobb a vákuum. A fojtószelep további nyitásával az átmeneti rés helyén csökken a vákuum, és a II. fokozat fő adagolórendszerén keresztül mind több üzemanyag áramlik át.
Átmenet a II. fokozatra:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 18 üzemanyagcsö a II. fokozat átmeneti rége részére; 23 a II. fokozat fojtószelepe; 24 a II. fokozat átmeneti fúvókája; 49 az I. fokozat fojtószelepének ütközöcsavarja; 51 az I. fokozat fojtószelep-ütközöje; 53 a II. fokozat lezárószegmense; 54 vákuumcsatlakozó; 55 Pulldown; 56 rugó; 57 a II. fokozat fojtószelepének villáskarja
Mindkét fokozat fojtószelepének teljes kinyitása esetén további pótüzemanyag áramlik át a (17) dúsítócsövön keresztül. Működik az I. fokozat dúsítója (a részterhelés-dúsító) is. A II. fokozat átmeneti rendszere állandóan működik. Működését az teszi lehetővé, hogy a II. fokozat átmeneti fúvókájához az üzemanyag adagolása közvetlenül az úszóházból történik azzal, hogy az üresjárati fúvóka az I. fokozat főfúvókájához kapcsolódik.
Teljes terhelés:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 14 az I. fokozat emulzióscsöve; 15 a II. fokozat emulzióscsöve; 17 dúsítócso; 18 a II. fokozat átmeneti részének üzemanyagcsöve; 20 a II. fokozat átmeneti részének levegofúvókája; 21 a II. fokozat átmeneti rége; 23 a II. fokozat fojtószelepe; 24 a II. fokozat átmeneti fúvókája; 25 a II. fokozat fofúvókája; 26 az I. fokozat fofúvókája; 35 dúsítószelep; 49 az I. fokozat fojtószelepének ütközocsavarja; 53 a II. fokozat lezárószegmense
Mechanikai membránszivattyú, amelyet az I. fokozat tengelyén levő bütyök működtet. A fojtószelep zárt állapotában a gyorsítószivattyú (42) membránját rugó nyomja a bal szélső helyzetben. Az üzemanyag beszívása a szabad térbe a (40) szívószelepen keresztül történik. A fojtószelep nyitásakor a (39) bütyök a (43) karon és a (44) támaszon keresztül nyomást gyakorol a membránra. A membrán mozgása következtében az üzemanyag részben a (46) visszaáramlási fúvó kán keresztü! kinyomódik, részben a (47) visszacsapó szelepen keresztül a (48) befecskendező fúvó kába kerül. Minél gyorsabban történik a fojtószelep nyitása, annál nagyobb mennyiségű üzemanyag áramlik át a befecskendező fúvókán. A fojtószelep lassú nyitása esetén az üzemanyag nagy része visszajut az úszóházba.
Gyorsítószivattyú:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 39 bütyök; 40 a gyorsítószivattyú szívószelepe; 41 a gyorsítószivattyú rugója; 42 a gyorsítószivattyú membránja; 43 a gyorsítószivattyú karja; 44 gyorsítószivattyú támasz; 45 gyorsítószivattyú-fedél; 46 visszafolyó-fúvóka; 47 a gyorsítószivattyú visszacsapó szelepe; 48 befecskendezo fúvóka
Szivató(58. ábra)
A motor beindítása:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 2 keverékkimenet az alapjárat részére; 4 az I. fokozat átmeneti rége; 7 az alapjárati fúvóka mágnesszelepe; 12 levegőcsappantyú; 13 alapjárati emulzióscső; 14 az I. fokozat alapjárati emulzióscsöve; 23 a II. fokozat fojtószelepe; 26 az I. fokozat főfúvókája; 35 dúsítószelep
A keverék dúsítását automatikusan végzi a levegőcsappantyú, amely bezárja a levegőnek a karburátor bemeneti torkába áramlását. Bezárásakor növekszik a vákuum, ezzel a karburátorban üzemanyagban dúsabb lesz a keverék. A (12) levegőcsappantyú működtetését részben a (61) lépcsőstárcsa, részben a levegőcsappantyú kényszerzáró, illetve kényszernyitó szerkezete működteti. A levegőcsappantyú kényszerzárását az ikerfém spirál végzi, amelyet a hűtőfolyadék, illetve fűtőspirál melegít. A levegőcsappantyú kényszernyitását a levegőcsappantyú vákuumos működtetője a hőszeleppel együtt végzi. Az említett szabályozóberendezés karáttétel segítségével hat a levegőcsappantyúra. (indító fojtószelep) A levegőcsappantyú automatikus zárását hideg motor esetében a fojtószelep nagyobb mértékű kinyitásával lehet korlátozni, amikor a levegőcsappantyú a lépcsős tárcsa hatására mechanikusan nyílik(59. ábra). így megakadályozható a keverék értelmetlen dúsulása. Ez pl. a motor ismételt indításakor használható ki, amikor már az előző indításkor üzemanyag került a motorba.
A levegőcsappantyú kényszernyitása:
1 az I. fokozat fojtószelepe; 12 levegőcsappantyú; 49 a fojtószelep ütközőcsavarja; 50 fojtószelep szegmens; 51 az 1. fokozat fojtószelepének ütközője; 52 szabályozócsavar; 64 levegőcsappantyú kényszernyitó karja; 65 csappantyúvonórúd; 66 fojtószeleptengely karja
A 20 °C hőmérsékletnél kisebb hűtőfolyadékú motornál a gázpedál rataposás után szabaddá válik a (61) lépcsőstárcsa, és gyorsított alapjáratú helyzetbe kerül. A gázpedál taposásának megszűnése után az (52) szabályozócsavar a lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjére ül fel. A (68) ikerfém spirál a (67) kistengelyes kényszernyitó karral, a (64) csappantyú-kényszernyitó karral és a (65) csappantyú-vonórúddal bezárja az indítócsappantyút(60. ábra).
Szivató ház és szivatófedél:
59 szivatófedél; 60 szivatóház; 61 lépcsőstárcsa; 62-63 torziós rugó; 64 a levegőcsappantyú kényszernyitó karja; 65 csappantyúvonórúd; 67 a levegőcsappantyú kényszernyitó karja a tengellyel; 68 ikerfém spriál; 69 kerámiabetét; 70 fűtőspirál; 71 csatlakozóaljzat; 72 az ikerfém helyzetének beállítására szolgáló biztosítócsavar; 73 az ikerfém spirál helyzetének beállítócsapja
A gyújtás bekapcsolása után kinyílik az üresjárati fúvóka mágnesszelepe, bekapcsolódik a szivatófedélben levő ikerfém spirál elektromos fűtése és a (85) hőszelep fűtése. Közvetlenül a motor beindítása után a keverék erősen dús lenne, mivel a keverőkamrában csökken a nyomás. Ezt akadályozza meg az indítócsappantyú kényszernyitása. A (74) vákuumos működtető (76) membránjától balra levő tér össze van kötve a fojtószelep alatti térrel, ahol vákuum van. Ez legyőzi a nyomóerőt és megállítja a (77) membránvonórudat. Általa és az indítókar által a mozgás átkerül a (65) csappantyú-vonórúd ra, kinyílik a levegőcsappantyú és létrejön az "M"-mel jelölt rés (61. ábra).
A szivató keverékszegényítő berendezésének vázlata:
1. az I. fokozat fojtószelepe; 12 levegőcsappantyú; 64 a levegőcsappantyú kényszernyitó karja; 65 csappantyúvonórúd; 74 Pulldown; 76 membrán; 77 membránvonórúd; 78 a membránvonórúd ütközésbeállító csavarja; 82 légtelenítőkupak; 84 szabályozószelep; 85 termoszelep
A (77) membránvonórúd megnyomja a (84) szabályozószelepet is, amely részlegesen kinyílik és levegő áramlik a hőszeleptől a vákuumos működtetőbe. A csappantyú továbbnyitása néhány másodperc múlva történik, amikor a hőmérséklet függvényében bezáródik a (85) hőszelep. A vákuumos működtető levegő-hozzávezetése így a (84) szelep teljes nyitásakor is zárva van. Ezzel a membrántól balra eső térben a vákuum növekszik és a membránvonórúd még tovább tolódik balra, a (78) csavarral való ütközésig. Ekkor a levegőcsappantyú tovább fordul el és a keletkező rés a 62. ábrán látható "V" értékig növekszik. A levegőcsappantyú nyitásában az is közrejátszik, hogy excentrikus elhelyezéséből adódóan az aerodinamikai ellenállás ereje is hat rá.
62. ábra.
A szivató keverékszegényítő berendezése, szélső helyzet:
1. az I. fokozat fojtószelepe; 12 levegőcsappantyú; 64 a levegőcsappantyú kényszernyitó karja; 65 csappantyúvonórúd; 74 Pulldown; 76 membrán; 77 membránvonórúd; 78 a membránvonórúd ütközésbeállító csavarja; 82 légtelenítőkupak; 84 szabályozószelep; 85 termoszelep
A gázpedál enyhe taposása után a motor fordulatszáma csökken. Eközben a fojtószelep (50) szegmense elfordul és egyidejűleg az (52) szabályozócsavar felemelkedik a lépcsőstárcsáról. Ezzel a lépcsőstárcsa szabaddá válik és a vákuumos működtető hatására úgy fordul el, hogy a (52) szabályozócsavar a gázpedál taposásának megszűnése után a lépcsőstárcsának felülről a második lépcsőjére ül fel. Ekkor a fojtószelep bezárul és a fordulatszám csökken. Ekkor már kifejezésre jut az ikerfém spirál melegedésének hatása (a hűtőfolyadékkal és a fűtőtestel), amely most a kar és a vonórúd segítségével kinyitja a levegőcsappantyút, aminek hatására a keverék benzinben még szegényebb lesz. Ha a motor nem éri el az üzemelési hőmérsékletet, nagyobb a passzív ellenállása, és a stabil üresjárati fordulatszámának biztosítása érdekében növelni kell az üresjárati fordulatszámát. Ezt a (61) lépcsőstárcsa utolsó lépcsője biztosíjta. A fojtószelep ezen állásában (12) levegőcsappantyú teljesen nyitva van és a keverék tovább nem dúsul. Az üzemelési hőmérséklet elérésekor a (61) lépcsőtárcsa már nem érintkezik a (52) szabályozócsavarral, a fojtószelep ebben az állásban az alapjáratot szolgálja és az (51) kar a fojtószelep (49) ütközőcsavarjához ütközik.
3.1.2 A karburátor szét- és összeszerelése
A motorra szerelt, illetve a motorrólleszerelt karburátor megfelelő ellenőrzéséhez különleges eszközök, mechanikai és elektromos mérőműszerek, készülékek és berendezések szükségesek. Ezért a komplett szét- és összeszerelést olyan Skoda szervizek végezhetik, amelyeket a karburátorgyár eszközökkel és útmutatásokkal lát el. A karburátoron végzett összes munka közben feltétlenül tisztaságot kell tartani. Ezért a karbu- rátort már a gépkocsiból való kiszerelés előtt mosóbenzinnel kívülről meg kell tisztítani. Ezt kell használni az egyes alkatrészek tisztítására és mosására is. A furatokat és a csatornákat sűrített levegővel ki kell fúvatni. A karburátor összeszerelésekor ügyelni kell az összes mozgó alkatrészek könnyű, de holtjátékmentes mozgására. A motorra való felszerelés után a karburátort be kell fújni korróziógátló szerrel (szilikonolaj, Kontox stb.). Azokat a csavarokat, amelyek biztosítósapkával vannak biztosítva, nem szabad elállítani. Ha e csavarok segítségével kellett a megfelelő előírások szerinti értéket beállítani, a beállítás után a csavarokat újra biztosítani kell. A karburátor beállításához szükséges adatok a Méret és beállítási táblázatban találhatók.
3.1.3 A karburátor kipróbálása és beállítása a motoron
1a. Az alapjárat beállítása
1b. Gyorsított alapjárat
1c. A levegőcsappantyú (indító fojtószelep) vákuumos működtetője
1d. Feszültség-, ellenállás- és nyitásellenőrzés
1e. A vákuumtartás ellenőrzése
1f. A levegőcsappantyú kényszernyitása
1g. Ellenőrzések
1h. A levegőcsappantyú "V" nagy résének beállítása
1j. A szivatófedél helyzete
1k. A II. fokozat fojtószelepének műkődtetője
1l. Dúsítócső
1m. A gázszabályozó működése
1n. A beszívott levegő előmelegítése
1o. Az elektromágnes szelep (az alapjárati fúvóka lezárójának) vizsgálata
1p. A tömlők csatlakoztatásának vázlata
1q. Üzemanyagszűrő
A karburátor beállítási hibái kevésbé valószínűek. Ezért a motor azon tulajdonságainak romlása esetén, amelyek a teljesítmény csökkenésében, az üzemanyag-fogyasztás növekedésében és indítási nehézségekben nyilvánulnak meg, a hiba okát mindenekelőtt a gyújtóberendezés működésében kell keresni. A karburátor tulajdonképpeni beállítása előtt először a következőkről kell meggyőződni:
1a. Az alapjárat beállítása(63. ábra)
63. ábra.
A karburátor működtetőelemeinek elhelyezése:
1 a fojtószelep ütközőcsavarja; 2 a keverékdúsítás szabályozócsavarja; 3 szabályozócsavar; 4 lépcsőstárcsa
Szivató
1b. Gyorsított alapjárat (64. ábra)
A beállítás előfeltétele a helyesen beállított üresárat, a motor felmelegedése üzemelési hőmérsékletre és csatlakoztatott fordulatszámmérő.
1c. A levegőcsappantyú (indító fojtószelep) vákuumos működtetője (65. ábra)
Vegyük le a tömlőt a (2) tömlőcsatlakozóról, és zárjuk be a házban levő nyílást. Húzzuk le az alsó tömlőt a karburátorról, és csatlakoztassuk a kézi vákuumszivattyút az ábra szerint. Létesítsünk a vákuumos működtetőben 30 kPa vákuumot, és a vákuumcsökkenés függvényében állapítsuk meg a tömítettségét. Hárítsuk el az esetleges tömítettségi hibát.
Höszelep(66. ábra)
 |
 |
1d. Feszültség-, ellenállás- és nyitásellenőrzés
Ellenőrizzük, vajon a gyújtás bekapcsolásakor van-e a (4) csatlakozón min. 11,5 V feszültség. Csatlakoztassuk az ellenállásmérőt az ábra szerint, és mérjük meg a hőszelep ellenállását. Az ellenállásértéknek 20...30 °C hőmérsékleten 1,9...2,6 ohmnak kell lennie. Csatlakoztassuk a hőszelephez a kézi vákuumszivattyút az ábra szerint. Hűtsük le a hőszelepet kb. O °C hőmérsékletre, pl. fagyasztópermettel. Szivattyúzással győződjünk meg arról, vajon nyitva van-e a szelep.
1e. A vákuumtartás ellenőrzése
Csatlakoztassuk a hőszelepre a (4) csatlakozót. Csatlakoztassuk a vákuumszivattyú helyére a vákuumvizsgálót. A vákuumnak 30 kPa értékre való beállításakor állapítsuk meg a gyújtás bekapcsolása és a vákuumcsökkenés kezdete között eltelt időt. A hőszelep átkapcsolási idejének O °C hőmérsékleten 1,5...5,5 s között kell lennie. A hiba megállapítása esetén cseréljük ki a hibás hőszelepet. Csatlakoztassuk a tömlőt a 67. ábra szerinti eredeti helyzetébe.
1f. A levegőcsappantyú kényszernyitása (68. ábra)
Nyomjuk el gyengén a (1) szivatókart a nyil irányába, és tartsuk meg ebben a helyzetben, esetleg biztosítsuk gumival. Állítsuk a (2) fojtószelep-szegmenst a fojtószelep teljes nyitási helyzetébe, és ellenőrizzük a hézag nagyságát, amelynek 1,5...3,5 mm-nek kell lennie a levegőcsappantyúnál. A (3) szabályozócsavar a lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjére ül fel. Kisebb hézag esetén tegyünk csavarhúzót a "8" kivágásba. és fordításával nyissuk szét a szegmenst. Nagyobb hézag esetén csökkentsük a "8" kivágást. Jusztírozó fogóval nyomjuk össze a szegmens kiálló részét és a karját úgy, hogy a "8" kivágás csökkenjen.
A vizsgálat előtt először ellenőrizzük a levegőcsappantyú vákuumos működtetőjét. Továbbá ellenőrizzük, vajon a hideg motor beindításakor teljesen bezáródik-e a levegőcsappantyú. Vegyük le a szivatófedelet (nyomjuk el a karját a nyíl irányában), és ellenőrizzük, vajon a (2) membránvonórúd és a (3) kar közötti hézag "A" = 0,5...1 mm. (69. ábra). A szükséges "A" hézag beállítása előtt nyissuk ki a karburátor fojtószelepét, nyomjuk el a (1) szivatókart a nyíl irányában, és a fojtószelep szabaddá válik. A (4) szabályozócsavar a (5) lépcsőstárcsa legmagasabb lépcsőjére ül fel Az "A" hézag beállítását a (3) kar hajlítgatásával végezzük el (69. ábra).
1h. A levegőcsappantyú "V" nagy résének beállítása (lásd 62. ábra)
A fojtószelep nyitva van és a (4) szabályozócsavar a (5) lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjére ül fel. Zárjuk be kézzel, esetleg gumival a levegőcsappantyút. Vegyük le a felső tömlőt a levegőcsappantyú működtetőjének (2) csatlakozójáról, és zárjuk be a testben levő nyílást. Vegyük ki az alsó tömlőt a karburátorból, és csatlakoztassuk rá a kézi vákuumszivattyút (65. ábra). Létesítsünk a működtetőben 19,7...20,3 kPa vákuumot. Nyomjuk el gyengén a szivatókart a nyíl irányában, és ellenőrizzük a rés nagyságát, amelynek 1,8...2,2 mm-nek kell lennie (70. ábra). Szükség esetén módosítsuk az (6) imbuszcsavarral (71. ábra). A levegőcsappantyú "M" kis résének (lásd 61. ábra) beállítását a karburátor leszerelt állapotában lehet elvégezni.
 |
 |
A szivatófedelet úgy kell felszerelni, hogy a fedélen és a testben levő bevágás szembe kerüljön egymással (72. ábra).
1k. A II. fokozat fojtószelepének műkődtetője
Vegyük le a karburátorról a működtetőt összekötő tömlőt, és csatlakoztassuk rá a kézi vákuumszivattyút, amellyel létesítsünk 30 kPa vákuumot a működtetőben (73. ábra). A vákuum csökkenése a működtető vagy a tömlő tömítettségi hibájáról tanúskodik. Cseréljük ki a hibás alkatrészt.
(74. ábra) A (1) dúsítócsőnek a (2) porlasztó közepe felé kell irányulnia, a porlasztó felett 22...24 mm magasságban.
A gázszabályozó bowdenhuzalt feszülés nélkül, kis holt játékkal kell beállítani. Eközben a fojtószelep szegmensének alapjárati állás kell lennie.
1n. A beszívott levegő előmelegítése
A meleg levegő hozzávezetését a levegőszűrőben levő termosztát vezérli. 15 °C-nál kisebb levegőhőmérséklet esetén a csappantyúnak teljesen be kell zárnia a hideg levegő bevezetését. Nagyobb hőmérséklet esetén a vizsgálathoz használjunk hűtőpermetet. Álló meleg motor esetén a meleg levegő hozzávezetőjének teljesen bezárva kell lennie. Az esetleges hibát a termosztát okozza, elhárítása az egész levegőszűrő kicserélésével lehetséges.
1o. Az elektromágnes szelep (az alapjárati fúvóka lezárójának) vizsgálata
Az elektromágneses szelep működése akkor van rendben, ha az elektromágnesbe menő áram be-, illetve kikapcsolásakor (a gyújtás be- és kikapcsolásakor) a szelepből kattanás hallható. A gyújtás kikapcsolásakor az elektromágneses szelep bezárja az alapjárati fúvó kát. Leszerelése csak az MP 1-508 jelű különleges kulcscsaliehetséges.
1p. A tömlők csatlakoztatásának vázlata (75. ábra)
A tömlőkkel való manipuláláskor meg kell őrizni az ábra szerinti eredeti bekötéseket.
A tömlők bekötése vázlata:
1 karburátor; 2 Pulldown; 3 termoszelep; 4 a II. fokozat fojtószelepének működtetője; 5 a vákuumkamra-vezeték a gyújtáselosztó előtt
Az üzemanyagszűrőt rendszeresen ellenőrizni kell, és a karburátor tisztítása előtt le kell szerelni. Szerszám vagy M 3 x 30-as csavar segítségével vehető ki az üzemanyagcsőből, amelyet kb. 5 mm mélyen kell becsavarni a szűrőbe (76. ábra). A szűrőt benzinben kell kimosni, a sérült szűrőt ki kell cserélni.
A szűrő kiszerelése:
3.1.4 A motorról leszerelt karburátor vizsgálata és beállítása
2a. A II. fokozat fojtószelepének alapbeállítása
2b. A II. fokozat fojtószelepének szabaddá tétele és kényszervisszaállítása
2c. A II. fokozat fojtószelepe membrán os működtetőjnek vonórúdja
2d. A levegőcsappantyú térfogat-működtetőjének tömítettségvizsgálata
2e. A levegőcsappantyú "V" nagy résének beállítása
2f. A levegőcsappantyú "M" kis résének beállítása
2g. A lépcsős tárcsa helyzetének beállítása
2h. Az I. fokozat fojtószelepének beállítása
2i. Az úszó tömegének ellenőrzése
2j. A benzinszínt magasságának ellenőrzése
2k. A gyorsítószivattyú fecskendezési irányának beállítása
2l. A gyorsítószivattyú fecskendezési mennyiségének ellenőrzése és beállítása
A motorról leszerelt állapotban levő karburátor beállítása satuba fogott MP 1-507 jelű készülékre felfogva történik.
2a. A II. fokozat fojtószelepének alapbeállítása (77. ábra)
Lazítsuk meg teljesen a II. fokozat fojtószelepének ütközőcsavarját. Az MP 1-505 jelű mérőkészülék segítségével állítsuk be a II. fokozat fojtószelepének ütközőcsavarjával az a = 0,06...0,10 mm-es méretet. Beállítás után biztosítsuk festékkel az ütközőcsavart.
2b. A II. fokozat fojtószelepének szabaddá tétele és kényszervisszaállítása (78. ábra)
Az I. fokozat fojtószelepe alapjárati állásban van. A (1) kar ütközőjének fokozatos hajlítgatásával állítsuk be az Y = 0,1...0,2 mm-es és a Z = 0,5...1,1 mm-es távolságot. A mérést a legközelebbi helyen kell végezni.
2c. A II. fokozat fojtószelepe membrán os működtetőjnek vonórúdja (79. ábra)
A beállítás előfeltétele, hogy az előzőekben ismertetett értékek helyesen legyen beállítva, azaz a II. fokozat fojtószelepének alaphelyzete és a II. fokozat műkődtetéséhez szükséges hézagok be legyenek állítva. Akasszuk ki csavarhúzóval a (1) gőmbcsészét, és mérjük meg az előfeszítéssei létesített "b" távolságot. A helyes érték b = 0,5...2,0 mm. Eltérés esetén cseréljük ki a II. fokozat fojtószelepének műkődtetőjét.
Szivató
2d. A levegőcsappantyú térfogat-működtetőjének tömítettségvizsgálata
Vegyük le a szivatófedelet és állítsuk a (4) szabályozócsavart a (5) lépcsőtárcsa legfelső lépcsőjére (70. ábra). Csatlakoztassuk a térfogatműködtetőhöz a (2) vákuumvizsgálót a 80. ábra szerint, és csukjuk be a (3) szabályozoszelepet. A (1) szivatókar megnyomásával zárjuk be a levegőcsappantyút, és tartsuk ebben a helyzetben. Állítsunk be a vákuumvizsgálóval kb. 75 kPa vákuumot. Kapcsoljuk ki a vákuumvizsgálót és a vákuum változásából ítéljük meg a működtető tömítettségét. Cseréljük ki a hibás működtetőt. Engedjük el a (1) szivatókart és zárjuk be a (7) csatlakozást a (8) sapkával. Létesítsünk a vákuumvizsgálóval kb. 75 kPa vákuumot. Kapcsoljuk ki a vákuumvizsgálót és a vákuum csökkenéséből állapítsuk meg a tömítettséget. Cseréljük ki a hibás működtetőt. A levegőcsappantyú vizsgálata a térfogat-működtető előzetes vizsgálata után végezhető el. Állítsuk be a (4) szabályozócsavart a (5) tárcsa legfelső lépcsőjére. Ellenőrizzük a hézag helyességét, amelynek a 69. ábra szerint 0,5...1,0 mm-nek kell lennie.
2e. A levegőcsappantyú "V" nagy résének beállítása
A beállítás előfeltétele, hogy a térfogat-működtetőnek a "2d" pont szerinti tömítettség vizsgálata el legyen végezve. A további művelet azonos az "1h" pontban leírtakkal.
2f. A levegőcsappantyú "M" kis résének beállítása
Csak a menet festékkel történő biztosításának megsérülése, vagy a levegőcsappantyú térfogat-működtetőjének kicserélésekor kell elvégezni. A beállítás előfeltétele, hogy a térfogat-működtető tömör legyen (a "2d" pont szerinti ellenőrzés el legyen végezve), helyesen legyen beállítva az "A" hézag (1g pont), le legyen szedve a szivatófedél és a (4) szabályozócsavar a (5) lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjén üljön. Csatlakoztassuk a térfogat-működtetőhöz a vákuumvizsgálót a 65. ábra szerint, és zárjuk be a (3) szabályozószelepet. Vegyük ki a térfogat-működtető (7) csatlakozójából a dugót. Kapcsoljuk be a (2) vizsgálót, és gyengén nyomjuk a (1) szivatókart zárt helyzetébe. Biztosítsuk gumival a (1) kart abban a helyzetben, amelyben a nyomásmérő 10,7...11,3 kPa vákuumot mutat. Ellenőrizzük hézagmérővel a rés előírt nagyságát, amelynek M = 0,6...1,0 mm-nek kell lenni (70. ábra), esetleg állítsuk be a (10) levegőcsappantyú térfogat-szabályozója fedelének csavarásával (80. ábra) Biztosítsuk a fedelet a beállított helyzetben a menetnek festékkel való bekenésével. Szereljük fel szivatófedelet.
2g. A lépcsős tárcsa helyzetének beállítása
A beállítás előfeltétele, hogy a levegőcsappantyú kis és nagy rése helyesen legyen beállítva. Állítsuk be a (4) szabályozócsavart a (1) lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjére. Zárjuk be sapkával a 80. ábra szerinti (7) csatlakozót és csatlakoztassuk a (2) vákuumvizsgálót az ábra szerint, majd létesítsünk 20...30 kPa vákuumot. Nyomjuk el gyengén a (1) szivatókart a nyíl irányában a 71. ábra szerint, és nyissuk ki, majd zárjuk be a fojtószelepet. A (4) szabályozócsavarnak a lépcsőstárcsának felülről a második lépcsőjétől 0,0...1,0 mm távolságra kell lennie (70. ábra) és (81. ábra). Szükség esetén ezt a távolságot a (2) kar hajlítgatásával kell beállítani. Összeszereléskor ügyelni kell a torziós rugó megfelelő helyzetére, amelyet a 82. ábrán látható nyilak mutatnak.
 |
 |
2h. Az I. fokozat fojtószelepének beállítása
Állítsuk be a (1) szabályozócsavart a (2) lépcsőstárcsa legfelső lépcsőjére. Mérjük meg hézagmérővel a fojtószelepnél levő hézagot (83. ábra). Ennek helyes értéke 0,9...1,1 mm. Szükség esetén előzetesen állítsuk be a (1) szabályozócsavarral. A végellenőrzés és a beállítás a karburátornak a motorra szerelése után, a gyorsított üresjárati fordulatszám alapján (1b pont) történik.
2i. Az úszó tömegének ellenőrzése
Vegyük le a karburátorfedelet és vegyük ki az úszót. Mérlegeléssei mérjük meg a tömegét. Az úszóban nem lehet üzemanyag és tömegének 5,75...5,95 g között kell lennie.
2j. A benzinszínt magasságának ellenőrzése
Az előzetes úszótömeg-ellenőrzés után helyezzük be az úszót a karburátorfedélben levő akasztójába. Eközben ügyeljünk a tűszelep csapjának az úszóban való megfelelő elhelyezkedésére. Állítsuk a fedelet úgy, hogy a vízszintes alátéttel 300 fokos szöget zárjon be (84. ábra). Az úszó nem nyomhatja be a tűszelep (1) csapját. Mérjük meg az úszó széle és a tömítés nélküli karburátorfedél közötti "h" távolságot. A helyes érték h = 28...30 mm, és beállíthatatlan. Ez hibátlan, használt úszóra vonatkozik.
a = 8,5...10,5 mm
2k. A gyorsítószivattyú fecskendezési irányának beállítása
A fúvókát úgy ültessük (sajtoljuk) be, hogy a fecskendezett üzemanyag sugara a 85. ábrán látható nyíl irányában levő kimunkálás felé irányuljon.
2l. A gyorsítószivattyú fecskendezési mennyiségének ellenőrzése és beállítása
Méréskor állítsuk állványra a karburátort és teljesen töltsük meg az úszóházat üzemanyaggal. Helyezzünk üveg mérőhengert a karburátor I. fokozatának diffúzora alá. Fordítsuk el a 64. ábra szerinti (4) lépcsőtárcsát és tartsuk meg úgy, hogy ne érintse meg a (3) szabályozócsavar. Nyissuk ki és zárjuk be tízszer, azonos mértékben, teljesen a fojtószelepet (kb. 1 löket/s sebességgel). Az egyes löketek között várjunk kb. három másodpercet. A fecskendezésnek a fojtószelep nyitásakor azonnal meg kell történnie. Olvassuk le a mérőhengerről az üzemanyag-mennyiséget és osszuk tízzel. A szükséges mennyiségnek 1,0...1,3 cm3-nek kell lennie. Az esetleges beállítást az 1 biztosítócsavar (86. ábra) meglazítása után a (2) tárcsa helyzetének megváltoztatásával lehet elvégezni. A "+" jel a tárcsának a nagyobb fecskendezési mennyiség irányába való elfordítását jelzi.
3.2.1 A JIKOV SH típusú üzemanyag-szivattyú
3.2.2 A JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyú
Az üzemanyag-szivattyú szállítja a benzint az üzemanyag-tartályból a karburátor úszóházába. A befecskendező berendezéssel ellátott motorokhoz tartozó VDO típusú üzemanyag-szivattyú elektromos hajtású. Hibás működése vagy sérülése esetén a szivattyú nem javítható, ki kell cserélni.
Az 1992. február óta szerelt JIKOV SH típusú üzemanyag-szivattyú a vezérműtengelyen elhelyezett körhagyótárcsával működtetett emelőkaros membránszivattyú. A membrán szívólöketét a szivattyú működtető karja, a nyomólöketét a membrán nyomórugója létesíti. A szivattyú nem szerelhető szét, ezért javíthatatlan.
Az 1992. februártól alkalmazott JIKOV SH típusú üzemanyagszivattyú metszete:
a vezérműtengelyen elhelyezett körhagyótárcsával működtetett emelőkaros
membránszivattyú. A membrán szívólöketét a szivattyú működtető karja, a
nyomólöketét a membrán nyomúrugója létesíti. Szívólöketkor az üzemanyag a
vízzsákon, a finomszűrőn és a szívószelepen keresztül a membrán feletti térbe
kerül. Nyomólőketkor a nyomószelepen keresztül a karburátorba kerül. Kézi
szivattyúzáshoz a szivattyún kézi mozgatókar van, amely a szivattyú oldalán
van kivezetve. A mozgató mechanizmust a motorblokkból szóróolajozás keni. A
műkődtetőtárcsa lőkete 4 mm, a szívómagasság 1,5 m, a nyomómagasság 2 m.
Karbantartás, javítás, szét- és összeszerelés (JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyú)
Zavar esetén ellenőrizzük a membránt és a szelepek tömítettségét. Szereljük le
az üzemanyagszivattyút a motorról, szereljük le a vízzsákot és az alsó részt a
felsőről. Mossuk ki benzin ben az alkatrészeket, fúvassuk ki sűrített levegővel,
a meghibásodott alkatrészeket cseréljük ki. Szükség esetén vegyük ki a membránt
a szivattyú alsó részében levő működtetőkarból. A szivattyú gyártója ajánlja,
hogy megelőző óvatossából kb. 50 000 km megtétele után cseréljük ki a membránt.
A membrán rugó nincs előfeszítve, nehogy az erő karakterisztikája megváltozzon.
Helyezzük be a szivattyú alsó részébe a membránrugót, süllyesszük be a csappal
ellátott membránt az emelőkarral együtt. Nyomjuk össze a membránt a kézi
mozgatókarral, és helyzetét biztosísuk átmérő 4,5...5 mm-es csappal, pl.
csigafúró szárával a működtetőkar és a szivattyú alsó részének fala között.
A szerelésnek ebben az állapotában mindkét alkatrészt úgy csavarozzuk össze,
hogy a szivattyúra felülről és a rögzítőkarimára elölről nézve, a vízzsák
jobbra van. Biztosítsuk a csavarokat rugós alátétekkel.
A JIKOV OD és a JIKOV SH típusú szivattyú működésének ellenőrzésekor a következőket kell ellenőrizni:
A JIKOV OD típusú szivattyú hibái és azok elhárítása
A Bosch Mono-Motronic üzemanyag-befecskendező és gyújtásvezérlő egység:
1 A Bosch befecskendezőegység háza; 2 befecskendezőszelep; 3 motor; 4 szívógyűjtőcső; 5 levegőszűrő; 6 elektronikus vezéregység; 7 üzemanyag-tartály; 8 katalizátor; 9 a motor lendkereke; 10 üzemanyag-szivattyú mérővel; 11 gyújtáselosztó; 12 gyújtó modul transzformátorral; 13 a befecskendezőegység szervomotorja; 14 aktívszénnel telt tartály; 15 légtelenítő szelep; 16 a beszívott levegő hőérzékelője; 17 üzemanyagszűrő; 18 diagnosztikai dugaszolóaljzat; 19 a fojtószelep helyzetérzékelője; 20 a fordulatszám és forgattyústengely helyzetérzékelője; 21 Lambda-szonda; 22 a hűtőfolyadék hőérzékelője
3.3.1. A befecskendezőegység felső része
3.3.2. A befecskendezöegység alsó része
3.3.3. Szívásszabályozó csappantyú, hűtőfolyadék-hőérzékelő, a tartály légtelenítő szelepe
3.3.4. A tápfeszültség és a gyújtás ellenőrzése
3.3.5. A Mono-Motronic vezérlőegységből kijövő gyújtásjel ellenőrzése
3.3.6. A gyújtás ellenörzese
3.3.7. Általános útmutatások
Az új károsanyag-kibocsátási előírások teljesítése három utas katalizátor bevezetését igényli. Ennek megbízható működése az üzemanyagkeverék pontos összetételétől függ, amelyet csak elektronikus vezérlésű benzinbefecskendezéssel lehet biztosítani. A vezérelt katalizátorral ellátott motorok gépkocsi leírási kódjában (2a ábra) a hatodik helyen F betű van. Az alkalmazott Bosch gyártámú Mono-Motronic berendezés egy szelep segítségével a fojtószelep fölé, a szívógyűjtőcső közös helyére fecskendezi az üzemanyagot. A benzint az üzemanyag-tartályban elhelyezett elektromos működtetésű kétfokozatú szivattyú szivattyúzza az üzemanyag-tartályból. A szivattyú részét képezi az üzemanyagszint-érzékelő is. Az üzemanyag - miután átáramlott az üzemanyag-szűrőn - az üzemanyag-csövön keresztül a befecskendező-szelephez jut. Az üzemanyag nyomását a befecskendezőegység felső részében levő nyomásszabályozó szelep szabályozza. A nyomásszabályozó szelep a befecskendezett üzemanyag mennyiségétől függetlenül biztosítja a befecskendezőszelepnél levő levegő- és az üzemanyagnyomás közötti állandó különbséget. A felesleges üzemanyag egy visszavezető csövön keresztül az üzemanyag-tartályba jut vissza. A töltőnyak a kiegyenlítőtartállyal együtt zárt és az üzemanyag-tartály tere lételenítővel van összekövetve az aktív szenet tartalmazó tartályon keresztül, ahol lecsapódik a benzingőz. A motor járó állapotában a benzingőznek a szívógyűjtőcsőbe szívását elektromágneses szelep akadályozza meg. A benzint a központi befecskendezőegység a motor fordulatszámától függő szabályos időközökben fecskendezi be. Az üzemanyag-mennyiséget a befecskendezés idejével lehet szabályozni. Az elektronikus vezérlőegység a memóriában levő 225 üzemelési pont alapján kiszámítja a szükséges üzemanyag-mennyiséget. Ez 15 különféle fojtószelep-állásnak és 15 különféle motorfordulatszámnak felel meg. A vezérlőegység a levegőáramlásról szükséges információt közvetetten a motor fordulatszámának és a fojtószelep elfordulásának érzékelésével kapja. A fojtószelep potenciométere, amellyel érzékelni lehet a helyzetét, egyidejűleg jelzi a motor üzemelési állapotát, azaz az alapjáratot, a részterhelést és a teljes teljesítményt. A hűtőfolyadék hőérzékelője a motor hőmérsékletét érzékeli, aminek jelentős befolyása van a szükséges üzemanyag-mennyiségre és ezzel a fogyasztásra. Hasonlóképpen fontos adat a beszívott levegő hőmérséklete, mivel ettől függ a levegő hőmérséklete és vele a szükséges üzemanyag következő mennyisége. A levegő-hőmérséklet érzékelője tartozéka a befecskendezőegységnek. A vezérlőegység a bemenő jelek alapján vezérli a befecskendezett üzemanyag mennyiségét, az előgyújtást, a fojtószelep-állítót, az alapjárati fordulatszámnak 65...80 °C motorolaj-hőmérsékleten 750...850 1/min értéken tartását, az aktív szenet tartalamzó tartály légtelenítőszelepét, a lambda szonda fűtését. A befecskendező- és gyújtásszabályozó egység bekötési rajza a 87c ábrán látható. Az alapjárati fordulatszámot a vezérlőegység automatikusan állítja be. Az alapjárat ellenőrzési adatai a következők: Fordulatszám, 1/min 750...850 Motorolaj-hőmérséklet, °C 65...80 A kipufogógáz CO-tartalma a katalizátor előtt, 0,2...1,0 %
A Bosch Mono-Motronic üzemanyag-befecskendező és gyújtásvezérlő egység:
1 A Bosch befecskendezőegység háza; 2 befecskendezőszelep; 3 motor; 4 szívógyűjtőcső; 5 levegőszűrő; 6 elektronikus vezéregység; 7 üzemanyag-tartály; 8 katalizátor; 9 a motor lendkereke; 10 üzemanyag-szivattyú mérővel; 11 gyújtáselosztó; 12 gyújtó modul transzformátorral; 13 a befecskendezőegység szervomotorja; 14 aktívszénnel telt tartály; 15 légtelenítő szelep; 16 a beszívott levegő hőérzékelője; 17 üzemanyagszűrő; 18 diagnosztikai dugaszolóaljzat; 19 a fojtószelep helyzetérzékelője; 20 a fordulatszám és forgattyústengely helyzetérzékelője; 21 Lambda-szonda; 22 a hűtőfolyadék hőérzékelője
3.3.1. A befecskendezőegység felső része
Ebben a részben van a befecskendezőszelep-tartó a beszívott levegő hőérzékelőjének, a befecskendezőszelep, a nyomásszabályozó szelep és a tüzelőanyag-vezeték karimája. A nyomáscsökkentő szelep önálló kicserélése nem lehetséges. Helytelen működése esetén a befecskendezőegység egész felső részét ki kell cserélni. A motor járása közben az üzemanyag túlnyomásának az üzemanyag-csőben 0,8...1,2 MPa értékűnek kell lenni. A motor leállítása után a túlnyomás 5 perc időtartamig nem csökkenhet többet, mint 0,5 MPa értéket. A befecskendezőszelep működéséről a levegőszűrő fedelének levételekor lehet meggyőződni. A befecskendezett üzemanyag áramlása alapjáraton a fojtószelepen látható. A motor leállítása után a szelep nem csepegtethet üzemanyagot. A befecskendezőszelep tekercsének ellenállása kisebb, mint 3,0 ohm. Mérése a befecskendőszelepnél levő kapocs léc szébontott állapotában, annak 3-as és 4-es érintkezőjén történik. A befecskendezőszelep nem javítható, ki kell cserélni. Az új tömítő O-gyűrűt beszerelés előtt (nem szilikon-) olajjal be kell kenni. A befecskendezőszelepet a tömítéssei együtt először be kell helyezni a műanyag tokba. Eközben ügyelni kell a megfelelő helyzetére (a tömítőnyílásnak a csavarnyílással szemben kell lenni). A beszívott levegő hőérzékelőjének ellenállása a motor járó állapotában kisebb. 0 °C hőmérsékleten a tartónál levő szétbontott kapocsléc 1-es és 2-es érintkezőjén 5...6,5 kOhm, 30 °C hőmérsékleten 1,5... 2 kOhm értéket kell mérni.
3.3.2. A befecskendezöegység alsó része
Ebben a részben van a fojtószelep a működtetővel. A fojtószelep helyzetét a
fojtószelep-potenciométer érzékeli. Az alapjárati fordulatszámot a
fojtószelep-állító tartja az előírt értéken. A fojtószelep felől
vákuumkivezetések vannak a beszívott levegő előmelegítőjének szabályozására és
kivezetés van az aktív szenet tartalmazó tartály elektromágneses szelepéhez.
Alul a fojtószelep karján levő csavarral lehet a fojtószelep és állítójának
kölcsönös helyzetét beállítani. Ez a beállítás csak az állító kicserélése után
szükséges. A felső érintkezők között az ellenállás 3...200 Ohm, az alsó
érintkezők között a fojtószelep nyitott állapotában max. 1. Ohm és a
fojtószelep zárt állapotában végtelen Ohm. Ha az alsó érintkezők között nem
lehet a kívánt értéket mérni, ellenőrizni kell az alapjárat
végállás-kapcsolóját. Alul a fojtószelep karján levő állítócsavarral a
fojtószelep és állítójának kölcsönös helyzete állítható be. Ezt a beállítást
nem kell gyakran végezni. Ezzel az állítócsavarral nem lehet az alapjáratot
beállítani. Semmi esetre sem szabad a fojtószelep felső határolócsavarját
elfordítani. Helyzetét a gyártó pontosan beállítja, és a csavar elfordulás
ellen biztosítva van.
A fojtószelep-potenciométert a vezérlőegység kapcsai közötti ellenállás-méréssel
lehet ellenőrizni. A 14-es és a 17-es kapocs közötti ellenállásnak 520...1600 ohm
értékűnek kell lenni. Toljuk be a fojtószelep-állítót és nyissuk ki a
fojtószelepet a lökete 1/4 részéig. Eközben a 17-es és a 41-es kapcson változik
az ellenállás értéke. A fojtószelep további nyitásakor az ellenállás értéke már
állandó. Toljuk le újra a fojtószelep-állítót, és mérjünk ellenállást a 17-es
és a 18-as kapocs között. A fojtószelep lökete 1/4 részéig az ellenállás értéke
állandó, további nyitás során változik. Ha a fojtószelep-potenciométer hibás, a
befecskendezőegység egész alsó részét ki kell cserélni.
3.3.3. Szívásszabályozó csappantyú, hűtőfolyadék-hőérzékelő, a tartály légtelenítő szelepe
A beszívott levegő hőmérsékletét szabályozó csappantyú nyitása vákuummal
tőrténik, amely a levegőszűrőben levő hőmérséklet-szabályozón keresztül
vezetődik oda. Aszívásszabályozó csappantyú 22 °C feletti hőmrésékletnél
bezárja a meleg levegő hozzávezetését. -20...+22 °C hőmérséklet-tartományban a
csappantyú nak a max. nyitás 2/3 részéig nyitva kell lennie. A motor meleg
állapotában kőnnyen meg lehet győződni a helyes működéséről, mert a
csappantyúnak reagálnia kell a vákuumtömlő szétbontására. A
hűtőfolyadék-hőérzékelő a szívógyűjtőcső tengelyében szimmentrikusan van
elhelyezve. A hőmérséklet növekedésével ellenállása a következő adatok szerint
változik:
50 °C 50...920 ohm
80 °C 300...375 ohm
100 °C 170...220 ohm
Az elelktromágneses szelep időközönként összeköti a szívógyűjtőcsövet az aktív szenet tartalmazó tartállyal. Kapcsolása hallható. További ellenőrzése tekercse ellenállásának mérésével történik. A szelep tekercsének ellenállása 20 °C hőmérsékleten 35...55 ohm értékű kell legyen. Ha a mért ellenállásérték más, az elektromágneses szelep hibás, ki kell cserélni.
3.3.4. A tápfeszültség és a gyújtás ellenőrzése
A motortérben balra a vezérlőegység mellett közös tartón három 15 A-es biztosíték és az elektromos üzemanyag-szivattyú mágneskapcsolója található. A motor beindításakor a mágneskapcsoló 85 (+) és 86 (-) érintkezője között megközelítőleg azonos értékű feszültséget kell mérni, mint az akkumulátor kivezetőin. Hasonlóképpen a 30-as érintkező és a test között megközelítőleg azonos értékű feszültséget kell mérni, mint az akkumulátor kivezetőin. A hibás mágneskapcsoló úgy állapítható meg, hogy a 30-as és a 87/5-ös érintkezőknek biztosítón keresztül segédvezetékekkel való összekötése után az üzemanyag-szivattyú működik. A lambda szonda táplálását a motortérben levő kapocsléc kikötése után a 4-es érintkezőn való feszültségméréssel lehet ellenőrizni. A gyújtás bekapcsolt állapotában az 1-es és a 2-es kapocs között megközelítőleg azonos értékű feszültséget kell mérni, mint az akkumulátor kivezetőin. Pontosabb ellenőrzés az átfolyó áram mérésével lehetséges, amely a szonda melegedése közben fokozatosan csökken és a 0,5...3,0 A értéktartományban kell lennie. A fordulatszám-érzékelő megközelítőleg azonos értékű feszültséggel van táplálva, mint amekkora az akkumulátor kivezetőin van. A gyújtás bekapcsolásakor feszültségmérővel ellenőrizni lehet a feszültséget a fordulatszám-érzékelő háromérintkezős kapocslécének szélső érintkezőin. Ha nem mérhető feszültség, hibás a vezérlőegység. A gyújtótranszformátor ellenőrzése a primer és a szekunder tekercs ellenállásának mérésével történik. Ehhez szét kell bontani a bevezető kapocslécet és a gyújtókábelt. A primer tekercs 1- es és 15-ös kapcsa között 0,5.. .0,7 ohm ellenállást kell mérni. A szekunder kapcsain (15-ös kapocs és a gyújtókábel kivezetése) közötti ellenállás 3...4 kohm. Ha az említett érték nem mérhető, a kiszerelt gyújtótranszformátoron végfokozat nélkül meg kell ismételni a mérést.
3.3.5. A Mono-Motronic vezérlőegységből kijövő gyújtásjel ellenőrzése
Az ellenőrzés előfeltétele, hogy jó a 3M biztosító és a fordulatszám-érzékelő. Kössük szét a befecskendezőszelep kapcsolécét a befecskendezőegység felső részén. Kössük le gyújtótranszformátorrói a kapocslécet, majd csatlakoztassuk a diódás vizsgálót az 1-es és a 2-es kapcsához. Az indítómotor bekapcsolt állapotában a diódáknak villogniuk kell. A gyújtás bekapcsolt állapotában az 1-es és a 3-as kapocs között a gyújtás bekapcsolt állapotában az akkumulátor kivezetőin mérhetővel azonos értékű feszültségnek kell lennie.
Ennél az ellenőrzésnél nem szabad a gyújtás részeit és a mérővezetékeket megérinteni! Csatlakoztassuk a led diódás vizsgálót a gyújtótranszformátor 1-es és 15-ös kapcsaira. A gyújtás bekapcsolása után a diódának világítania kell kb. egy másodpercig. Az indítómotor bekapcsolt állapotában a diódának villognia kell.
A befecskendezőberendezésen végzett munka közben tartsuk be a biztonsági előírásokat. Ne érintsük a gyújtó rendszer részeit, ha a motor jár vagy annak forgatása közben. A vezetékek és a kapocslécek ki- és bekötését csak a gyújtás kikapcsolt állapotában szabad végezni. Csak az előírt alkatrészeket használjuk. Az üzemanyagrendszer szétbontásakor ügyeljünk az üzemanyaggal való munkára vonatkozó biztonsági előírások betartására. A motor vizsgálatakor annak hosszabb ideig történő forgatása esetén biztosítani kell, hogy ne jusson elégtelen üzemanyag a katalizátorba. Ezért vagy kössük le a fordulatszám-érzékelő, vagy a befecskendezőszelep kapocslécét. Az üzemanyag-rendszeren végzendő összes munkánál tisztaságot kell tartaini. Ezért a csatlakozások szétbontása előtt meg kell tisztítani a csatlakozásokat és azok környékét. Akiszerelt alkatrészeket tiszta helyre kell tenni. Beszerelni csak tiszta alkatrészeket szabad. Az eredeti csomagolású alkatrészeket csak közvetlenül a szerelés előtt szabad kicsomagolni. A kiszerelt tömítések és tömítőgyűrűk helyett mindig újat kell beszerelni. Az eredeti bilincseket csavaros bilincsekre kell kicserélni. Nem szabad szilikon- vagy molibdéntartalmú masszát vagy anyagot használni. A lambda szonda meneteire pl. VWGOO500 típusú kenőzsírt szabad használni. A kenőzsír semmilyen módon nem juthat a szonda testében levő résekbe.
A katalizátort utólagosan felszerelni csak a Skoda szervíz beleegyezésével lehet. Az utólagos felszerelés feltétele, hogy a gépkocsit csak ólommentes benzinnel szabad üzemeltetni. Ha a gépkocsit már ólmozott benzinnel használták, a katalizátor felszerelése előtt az üzemanyag-tartályt háromszor tele kell tölteni összesen 150 l ólommentes benzinnel és ezzel kell közlekedni. Ez kimossa az oldott ólommaradványokat az üzemanyag-rendszerből. Szerelés előtt mindig meg kell győződni az ólom jelenlétéről. Ez Plumbtesmo nevű vizsgálópapírral történik. Kb. két csepp desztillált víz rácseppentésével nedvesítsük meg a vizsgálópapírt, és tartsuk egy percig a kipufogógáz áramlásába. Ekkor a motorolaj hőmérsékletének min. 65 °C-nak kell lennie. Ha a papír pirosra elszíneződik, még van ólommaradék a rendszerben, ezért még további egy tartálynyi ólommentes benzinnel kell közlekedni. Ezután ismételjük meg újra a vizsgálatot. Ha a vizsgálópapír már nem szineződik el, ellenőrizzük, vajon alapjáraton kevesebb-e a HC-tartalom, mint 500 ppm. Ha a HC-tartalom nagyobb, a motort be kell állítani, esetleg meg kell javítani. A tulajdonképpeni szerelési folyamat a következő:
3.5.1. Karburátor
3.5.2. A JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyú vízzsákjának tiszítása
3.5.3. Az üzemanyag szivattyúzása a JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyúval
Ellenőrizzük és állítsuk be a gázszabályozó huzal feszességét, amelynek feszítés és holtjáték nélkülinek kell lenni. Eközben a fojtószelep szegmenségnek alapjárati állásban kell lennie. Ellenőriztessük szakszervizben az alapjáratot, vagy állítsuk be újra. Ha nem lehet beállítani a szükséges értéket, vizsgáljuk meg, esetleg szereljük le és javítsuk meg a karburátort. A motor mosása után védjük le a karburátort korrozió elleni védőszerrel. A karburátorgyár BREAK FREE CLP vagy WO 40 típusú szert használ. Cseréljük ki az üzemanyag-hozzávezetésénél levő szűrőt és előírt időközökben, azaz 50 000 km-en ként.
3.5.2. A JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyú vízzsákjának tiszítása
Lazítsuk meg a vízzsák alján a kengyel anyáját, hajlítsuk ki a kengyeit, és vegyük ki a vízzsákot a szűrővel együtt. Ellenőrizzük, vajon mem vált-e le a vízzsák tömítése. Mossuk ki benzinben a szűrőt, fúvassuk ki sürített levegővel, helyezzük fel a szivattyú vezetőcsapjára, helyezzük fel akitisztított vízzsákot is és rögzítsük a kengyellel. Húzzuk meg kézzel vagy fogóvallazán a kengyel anyáját.
3.5.3. Az üzemanyag szivattyúzása a JIKOV OD típusú üzemanyag-szivattyúval
Ha kiszivattyúztuk az üzemanyagot az üzemanyag-tartályból, szivattyúzzuk fel az üzemanyagot a kézi kar működtetésével. A kézi szivattyúzás akkor is ajánlatos, ha a gépkocsi hosszabb ideig nem üzemelt, ezért az üzemanyag elpárolgott a karburátorból és a nyomócsövekből. Szivattyúzás után húzzuk fel a kézikart addig, amíg az beugrik a biztosított helyzetébe.